A Negyedik Nővér és Sparkler

Veszek egy mély levegőt, ahogy a wookie nyökörögni kezd, és próbálok csak a droidra fókuszálni. Nem könnyű így sem az, hogy ne bosszantsam fel magamat, mindig utáltam a protokolldroidokat, olyan undorítóan programozták őket. Komolyan, egyszerűen kedvem lenne még akkor is visszakézből lekeverni neki, amikor nem a saját pofáját jártatja, csak fordít. Miért nem tudtak valami komolyabb személyiséget programozni neki? Na, mindegy.
Egy pár másodpercig figyelem a társaságot, azután egy könnyed mozdulattal leugrok a vadász tetejéről. Nem válaszolok arra, hogy mi a véleményem az őrzött dokkról, meg arról, hogy valaki olyan információkat kereskedik, amiknek a visszatartása árulás. A Coruscanton biztos, hogy azzal fizetnék egy ilyen ajánlatért, hogy kínzással kiszedek belőle mindent, amit tud, azután döntök róla, hogy élhet-e, de ez sajnos nem a Coruscant. Ez a terület még ellenséges, és nem akarok egy bűnbandával is szórakozni a vadászatom közben. Már ha ez vadászat, és az a twi'lek fickó tényleg itt van valahol.
– Meghallgatom ezt a Mr. Sparklert.– egy-egy pillantásra méltatom csak azokat, akik a dokkban bújnak meg, és hátrálnak arrébb. Nem tudom, hogy győztem vagy vesztettem volna, ha rám lőnek, csak azt tudom, hogy ők vesztettek volna. Remélem, hogy ez a bandavezér van annyira okos, hogy tudja, mivel járna, ha rátámadnának egyre a Birodalom ügynökei közül, esetleg meg is ölnék. Ha balszerencséjük van, akkor a Főinkvizítor maga jönne el, és felégetné az egész városrészt, és ez csak a kopogtatás lenne.
Kicsit meglepődök, hogy egy kantinába visznek, bár a bűnszervezetek a létező legkülönbözőbb helyekről futnak. Egy másik padawan mesélte még nagyon régen, hogy a mesterével illegális bordélyházat találtak egy játékbolt hátsó részén, és a játékbolt maga egyébként teljesen jól és legálisan működött. Persze, ez az álca lényege. Nar Shaddán viszont nincs szükség annyira álcára, aki nem rabszolga vagy bűnöző, olyan ritka, mint a vega rancor.
Szó nélkül belépek a rendkívül gazdagnak és meglepően tisztának tűnő szobába, amiben még Lady Caroval laktam néha. Soha nem voltak magas igényeim, de a szemem azért így is végigfuttatom a gazdagságon. Nem vágytam rá jediként, és nem vágyok rá most sem, mert mindig az jut eszembe, vajon hány életet kellett tönkretenni érte? Mindenesetre kuriózum, ritkán fordulok meg ilyen helyen, és nem egy ilyen helyet vártam.
Nem ülök le, nem veszem le a sisakom, csak az ablakhoz sétálok, és szó nélkül várom ezt a Mr. Sparklert.

– Ha öt percen belül nem leszek egy dokkban, jelezni fogom a helyi rendfenntartóknak, hogy akadályozza a Birodalmi hadsereg munkáját– nem kell válasz, nem kell éreznem az Erőn át azt, hogy a férfi végre nem fog félvárról venni. Persze, hazudtam a hovatartozásomról, de az igazság legalább ennyire ösztönző lett volna arra, hogy ne rabolja az időmet tovább. Ha a légierőhöz tartoznék, ahogy szerintem hiszi, legrosszabb esetben elvesztené az állását ezért a jó tíz percért, amit a légtérben körözök, így viszont kettészelhetném a testét anélkül, hogy bármit tehetne. Nem tervezem persze, ha nem ad rá indokot. Ezen a bolygón nem különösebben érdemes még rendet keresni, amíg a huttokat nem irtottuk ki innen.
Mire végre leszállok, már úgy mászok ki a TIE vadászból, hogy érzem, nagyon rövid türelemmel leszek ma megáldva. Ez csak tovább romlik, amikor rögtön látom, hogy várnak rám a hangárban, ránézésre fegyveresek. A sisak alatt különösen felszalad a szemöldököm, amikor meglátom az élükön a wookiet. Sosem szerettem a fajtájukat különösebben, mindig ellentmondásos volt számomra a jedik hozzáállása ezekhez a szőrös barbárokhoz. Miért kéne tolerálni egy olyan kultúrát, ami az erőszakra épül? Emlékszem, amikor fogva tartottak, szinte minden játékot, amit játszottak az őrök, a fizikailag erősebb nyert meg. Semmi nem számít nekik, csak az erő. Nos, akkor ma rossz lóra tettek, ha ki akarnak rabolni.
– Mit akartok?– megállok a TIE vadász tetejét, a hangom nem különösebben fenyegető, de nem is feltétlenül az a célom, hogy megijesszem őket. Ha balhét akarnak, megkapják, csak azt kell még eldöntenem, hogy feldaraboljam őket, vagy visszaszálljak a gépbe, ami ellen a kézifegyvereik teljesen hatástalanok, és tépjem darabokra mindet a fedélzeti fegyverekkel. Azt hiszem, hogy az utóbbi, rég nem lőttem semmire. Ettől függetlenül megnyomok egyet a sok gomb közül az alkaromon, ami azonnal megjeleníti a pozíciómat a közeli birodalmi térképeken. Bizonyára vannak a környéken katonák, ha bármilyen banda nyíltan megtámad valakit, aki a birodalmi címert viseli, az ostoba. Csak azért vannak még életben, mert az Uralkodó keresi a megoldást a Hold totális pacifikálására anélkül, hogy csak simán lebombázná a légkörből. Valószínű a lázadók oldalára lökné a huttokat, és jobb lenne külön leszámolni velük, de amúgy sem túl nehéz megtalálni néhány óriáscsigát, azt hiszem.

A mai nap eddig eléggé nyugodt. A versenyek szépen zajlanak, a bevétel se nem rossz eddig, se nem túl jó, de azért nagy okom nem lehet a panaszra. Valaki megtisztelt minket és ma viszonylag tiszta a levegő is, a savas és mérgező esők is kerülik a körzetemet. Erre lenne kitalálni majd valamit, hátha még valami értelmes dolog is van a világban. Hallottam már drága légszűrőkről és olyan levegőről, ami nagyon tiszta, de az nem ezen a bolygón van. Vajon szállítható? Érdemes lenne beruházni a luxusrészlegbe egy ilyet, már, ha megéri. Egy egész körzetre valót úgysem tudnék megfizetni és minek is? Ezekre a szerencsétlen parazitákra még jó levegő is jusson? Ugyan már, de a vendégeim, már a komolyabbak biztosan értékelnék, mint például Nitro baba. De ma ő sem jelentkezett be a csengő-bongó hangján, hogy úgy meglátogatna, így tényleg minden nyugodt. Nem szeretem, ha semmi sem történik, mert akkor valami történni fog. Valami nagy balhé, vagy halál… általában az utóbbi. A holokamerák előtt nézegetem a bárban zajló eseményeket most is, mondhatni unatkozom. Lehet, hogy beszállok a következő öklös menetbe, mert látom, hogy a csápos fickó – számomra ismeretlen fajú – szétver mindenkit, és ezt nem tűrhetem. Valami macskaszerű, legalábbis a fejéből kiindulva, de csápjai is vannak. Az is lehet, hogy valami kísérleti egyed, és itt próbálják tesztelni, ahol a legmenőbb öklözők nyomják illegálisan. Még szép, majd unalmas szarokkal tömöm tele a hangárjaimat, nem?
Hirtelen eltűnik a holokamerák képe és egy ismerős arc úszik be, egy Togrutáé. Ő az egyik bolygóvédelmi cégnél dolgozik, meg persze nekem szállít vendégeket… úgy értem, azén hangárjaimba szállnak le azok, akiknek ott kell leszállniuk, gondolom, ezt mindenki érti. Mivel ma nem számítottam senkire, eléggé meglep a megjelenése, főleg, hogy az „akkor jelentkezz be ezen a csatornán, ha nagy baj van” vonalon jelenik meg a képe. Eddig kétszer volt ilyen és úgy látom kissé ideges is.
- Na, lökjed Virdonn – kíváncsiságom határtalan, keményen nézem a holoképet, ahol a fickó sutyiorogva beszélni kezd.
- Az imént kért leszállási engedélyt a szektorodba egy fura hajó, aminek a kódja FS-01221. Még feltartom egy kicsit, de mindenképpen nálad fog landolni. Figyelj, ne szarakodj vele, mert… – nem hagyom, hogy végigmondja, mert utálom a rébuszokat. Mondja, hogy Palpatine Császár akar meglátogatni, azt kussoljon el.
- Kussoljál, ki a fickó? – közben már jár is a kezem és pötyögtetem be holosztrádán a kódot, de egyelőre nem adja ki.
- Nem fickó, nő – mondja idegesen, majd látom, hogy pislog miden felé, mintha félne a lebukástól. – Na, mi legyen, fogadod, vagy menjen egy semlegesbe? – kérdezi türelmetlenül, amikor is megáll a keresés és kidobja a hajót.
- Mi a fasz? Küld a CG-27-esbe, kiküldök elé valakit, akit nem fog kinyírni egyből. Tudod a célját? – kérdezem, bár pozitív választ nem várok.
- Dehogy – és megszakítja a vonalat. Felpattanok és a fülrádiómhoz nyúlok.
- Woolsh, kaparj össze egy fogadóbizottságot és menjetek a 27-esbe. A droid is menjen, neki van protokoll ismerete. Hozzátok ide valahogy a nőt, mondjátok, hogy várom és információval is szolgálhatok. Volt valami mostanában, valami furcsa, mondjuk egy kibaszott jedi? – annyit én is tudok az inkvizítorokról, hogy jediket üldöznek jobbára. Persze kapom is a választ és szerencsére a holofordító alatta feliratozza az ugatását.
- Jól van, küldjél ki mindenkit, hogy keressenek jedit, vagy valami infót róla, mire a kisasszony idejön. Ha nem találtok semmit, megdöglötök, velem együtt – bontom a vonalat, és gyorsan elindulok rendbe szedni magam. Mégiscsak egy olyan személy jön, akit illik normálisan fogadni. Most de kurva jó lenne az a légszűrő, meg a hegyi levegő bassza meg.