Cale Roweer

Kedves Cale!

El kell ismernem, igazi kis túlélő vagy. Ki tudja, mi lett volna belőled, ha a Mestered életben marad? De hiába a barát vagy a Lázadók, lényegében egyedül maradtál. Nem könnyű így az élet, főleg, ha elfogy az a bizonyos szerencse.
Remélhetőleg nálad még jó ideig kitart.

Foglalj avatárt, igényeld az elfogadott ET-ért járó 30 pontot és utadra engedlek!

☛ Teljes név: Cale Roweer
☛ Becenév: Cale
☛ Kor: 16
☛ Foglalkozás: Jedi Padawan, Pilóta
☛ PB: Jeremy Sumpter
☛ Faj: Mirialan
☛ Erő-érzékeny: Igen
☛ Csoport: Lázadó

Cale a végletekig udvarias, türelmes és távolságtartó, amit csak a hozzá legközelebb állók előtt hajlandó levetkőzni. Emellett csendesnek és magába fordulónak is tűnik, aki ugyanakkor bármikor bárkinek szívesen segít bármilyen problémáját megoldani. A saját legnagyobb gyenge pontja talán az, hogy nem hajlandó beszélni a saját problémáiról, emiatt megbújik egy kis sötétség is benne a tökéletes jedi tanonc álcája alatt. Ez a közelmúltban bekövetkezett események hatására tovább erősödött, különösen azóta, hogy elszakadt az utolsó barátjától.
Mindig önzetlen, áldozatkész bárkivel szemben, segítőkész, előzékeny marad még akkor is, ha az illető bántotta. Nagyon erős akarattal rendelkezik, sokan azt hiszik, hogy nem is igazán érzi például a fájdalmat vagy a hideget, annyira jól titkolja a kellemetlenségeket, amit okoznak. Látszólag nem érdekli az sem, ha megbántják vagy elárulják, mintha nem akarna semmit cserébe a jóindulatáért, de ez utóbbit csak ügyesen titkolja.
A fiú legjobban a természetben érzi magát, ha közel lehet az állatokhoz és növényekhez, és ha ezt nem teheti, többnyire különböző bolygók flórájáról és faunájáról olvas (bár meglehetősen olvasott más témákban is). Nehezen viseli, ha egy élőlényt bántanak a közelében, legyen az bármilyen kicsi és jelentéktelen, ő maga pedig képes teljesen összetörni, ha ő maga kényszerül rá. Nem szereti az erőszak semmilyen formáját, még egyszerűen programozott harci droidok elpusztításáért is rosszul érzi magát. Ennek ellenére szorgalmasan gyakorolja a fénykardhasználatot is, mert tudja, hogy szükséges. Meglepő módon, a képességei a karddal azóta indultak fejlődésnek, hogy elvesztette a kapcsolatát az Erővel.
Annak ellenére, hogy a tipikus konzervatív jedi iskolapéldájának tűnik, Cale meglehetősen nyitott, fogékony más kultúrákra és szubkultúrákra, egyaránt szívesen elmegy egy előkelő bálba, koncertre vagy játszik valamilyen játékot néhány átlagos korabelivel, igaz, az utóbbi közben ő lesz a legcsendesebb tagja a társaságnak végig.



Cale első ránézésre egyszerű, viszonylag jól kinéző mirialan tinédzser. A haja szőke színű, a szemei kékek, a bőre pedig világoszöld, a kezein, illetve a szeme és a szája alatt pedig halvány tetoválásokat visel, amik a népére jellemzőek. 173 centiméter magas, a súlya 55 kilogramm. Nem különösebben izmos, meglehetősen vékony, az Erő nélkül pedig nem is kifejezetten gyors vagy akrobatikus a mozgása, bár egy kicsit jobb kondícióban van, mint a korának megfelelő humanoid fiúk általában. Gyakorlatilag bármit hajlandó felvenni, nem érdekli egyáltalán a külseje, de a legjobban akkor érzi magát, ha minél kevesebb ruha van rajta, és a természetben lehet. A fénykardját általában rejtett helyen viseli. A mozgása többnyire összeszedett, pontos. Bal kezes.
Cale bal combján, bal vállán és a háta bal oldalán több nagy, világosabb színű égési sérülés található, amiket egy robbanáskor szerzett. A jobb alkarján van néhány vékony karmolásnyom, amik egy régi találkozásából származnak egy nexuval.



Cale a II. formát, a makashit tanulta, enyhén módosított változatban. A fénykardja pengéje zöld, harminc centiméterrel hosszabb az átlagosnál, ezért a stílusa elsősorban az ellenfél távol tartására épül, hasonlóan használja a kardját egy vívótőrhöz. Gyenge fizikai erejét valamennyire ellensúlyozza, hogy szinte centire pontosan oda szokott találni, ahová akar, ami rendkívül hatékony valaki lefegyverzésére sérülés okozása nélkül. A képességei meglehetősen gyengék voltak a karddal, meglepő módon akkor indult fejlődésnek, amikor megszakadt a kapcsolata az Erővel, valószínű azért, mert így kevésbé érzi az ellenfél félelmét vagy fájdalmát.
Amióta elhagyta az Erő, sokszor használ lőfegyvereket, lehetőleg kábító fokozaton. A célzása pontos, de a fedezékhasználata távolról sem tökéletes, gyorsan meglátszik, hogy nem szeret harcolni, és nem tapasztalt benne. Viszonylag jó pilóta, bár nem a mesterpilóta alapanyagból faragták, hiányzik belőle az a valami, ami az ászok ászává emelhet egy vadászpilótát. A szimulátorokon ironikus módon viszont jobban teljesít azoknál, akik éles helyzetben leköröznék.
Cale legfőbb erénye talán az, hogy képes túlélni szinte bármilyen környezetben, különösen a vadonban, éghajlattól, bolygótól és élővilágtól függetlenül. A legtöbb idejét a természet tanulmányozásával töltötte, ezért nagyon jól megérti az állatok viselkedését, még az Erő nélkül is viszonylag gyorsan el tudja nyerni a bizalmukat, vagy ha azt nem, legalább rávenni őket arra, hogy ne támadják meg (ez természetesen nem jelenti azt, hogy biztosan túlélné, ha hirtelen több éhes rancor venné körül).

Cale Roweer a Mirialon született, de élete jelentős részét a Coruscanton töltötte. Csak három éves volt, amikor felfedezték, hogy Erő-érzékeny, és a jedik maguk mellé vették a Templomba. A fiú nem is tudott meg szinte semmit a régi családjáról, csak ahhoz az információhoz jutott hozzá, hogy az apja biztonsági őr volt a Czerkánál, az anyja pedig asszisztens, és két nővére is született. Nem is próbálta őket megkeresni soha, elfogadta, hogy az új családja a Jedi Rend.
Cale már egészen kicsi korától kitűnt a padawan társai közül, ami az Erőhöz fűződő viszonyát és tudásvágyát illeti, a természethez fűződő szoros kapcsolata pedig egészen elképesztő volt még sok mester szemében is. Olyan ösztönös nyugalmat árasztott magából, hogy az állatok szinte azonnal barátságosan viszonyultak hozzá. Az egyetlen igazi negatívum, amit el lehetett mondani Caleről, hogy átlagalatti volt a teljesítménye a fénykarddal, de amikor tizenkét évesen eljött az ideje annak, hogy egy mester kiválassza, senki nem gondolta, hogy ez igazi probléma lesz. Akkoriban még sok jedi élte le az életét anélkül, hogy valaha éles harcba került volna, különösen azok, akiket nem a békefenntartáshoz kötődő feladatokkal bíztak meg.
A fiút tizenkét éves korában választotta padawanjává Serwin Timmns mester, egy idősödő mirialan férfi. Tőle kezdte el Cale eltanulni azt a ritkává váló fénykardvívási stílust, ami sokkal inkább a fénykardok elleni harcra fókuszált, mint a korszakban jóval elterjedtebb lézerfegyverek ellen vívott küzdelemre. Timmns mester szinte csak hobbinak tekintette a fénykardhasználat gyakorlását, az életéből évtizedek teltek el anélkül, hogy egyáltalán közel került volna bármilyen harchoz, ezért a választása másodlagosnak tűnt. Cale sokkal jobban értékelte mestere elavult harcstílusánál, hogy közel áll az Erőhöz, a természethez, bölcs, türelmes, pontosan olyan, amilyen ő akart lenni. A háború azonban közbeszólt.
Cale és mestere nem voltak ott a Geonosison, mert éppen az Alderaanon teljesítettek egy feladatot, nevezetesen egy cirkuszból megszökött nexu ártalmatlanítását. Az ijedt, megvadult állat ugyan megkarmolta a fiút, végül erőszak alkalmazása nélkül sikerült befogniuk, mielőtt bárkiben kárt tett volna, és némi alkudozás után a cirkuszigazgató átadta az állatkertnek. A háború további részéből azonban nem maradhattak ki.
Cale életét valószínűleg az mentette meg, hogy az egész háború alatt mindössze egyszer kellett előhúznia átlagosnál hosszabb pengéjű fénykardját, amikor néhány tucat droid eljutott a csillagrombolójuk parancsnoki hídjára. Ezt leszámítva nem igazán tett mást, csak csendesen állt a mestere és a kapitány mellett a hídon, tett néhány javaslatot, ha kérdezték, néhány alkalommal pedig harcba vezette a Sárga rajt a Delta-7-esében ülve. Nem került egyszer sem olyan komoly harcba, ami bekerült volna a történelemkönyvekbe, szinte mindig a szeparatisták utánpótlásvonalakra mért csapásait próbálta a kicsiny flottilla visszaverni. Nem is mindig tartózkodott a fedélzeten, egy másik mester-padawan párossal néhány hetente váltották egymást, vissza-visszatértek a Coruscantra.
Egy évvel a háború vége előtt Timmns mester gépe összeütközött egy Keselyű droiddal, eggyel az utolsó szeparatista vadászgépek közül abból a rajból, ezért a halála még tragikusabb volt mindenki számára. Cale az első két napban nagyon rosszul viselte a hiányát, de azután szinte magától feldolgozta az öreg jedi távozását. Amikor visszatért a Coruscantra, meglepően éretten fogadta a történteket: azt mondta, hogy a mestere sem akarná, hogy szomorú legyen, feleslegesen bánkódjon a halálán, ami amúgy sem igazán történt meg, mert eggyé vált az Erővel.
Cale kiképzésének befejezését Luminara Unduli mester kezdte meg, akivel alig néhány órával a szeparatista támadás előtt hagyták el Coruscantot. Bár Unduli mester sokkal jobban benne volt a harcok sűrűjében, mint Timmns mester, a háború lassan a végéhez közeledett. A páros elutazott ugyan a Kashyyykra Yoda mesterrel együtt, hogy felkészüljenek a szeparatista invázióra, Cale még a harcok előtt elkapott egy veszélyes mocsári lázat, ami miatt kénytelenek voltak visszaküldeni a templomba, ahol hosszú heteket töltött lábadozással.
A mirialan fiút még mindig kissé legyengülten érte a klónok támadása a Templom ellen, ami annyira hihetetlen volt számára, hogy valószínű védekezni is elfelejt, ha nem jut egy kis időhöz egy szerencsés véletlennek köszönhetően: a klón, aki célba vette, teljesen lemerítette az energiacelláját, és mire újratöltött a fiú be tudott ugrani egy lépcsőfordulóba.
A harcban alig vett részt, csak néha-néha hárított egy lövedéket, mert azok között volt, akiket Ti mester maga mellé gyűjtött, hogy segítsenek kivinni az egészen kicsi növendékeket. Nem is igazán tudott volna másban hatékonyan segíteni, nem csak még mindig enyhén lemaradott képzése miatt, de azért sem, mert minden akaraterejére szüksége volt, hogy elviselje azt a sok halált, amit az Erő közvetített felé.
Talán az Erő akarata volt, hogy meglássa azt az ember fiút, aki sérülten összeesett, és akit éppen egy klón készült agyonlőni a földön. Az a klón volt az első élőlény, akit Cale megölt, de gyorsan következett utána még kettő, akik megpróbáltak társuk segítségére sietni. Így is csak azért élték túl, mert a jedi tanács egyik veterán tagja segítette a menekülésüket, és mert sikerült elkerülniük azt a volt társukat, aki éppen akkor szállt be egy liftbe, hogy gyilkos szándékkal menjen a Tanácsterembe.
Talán a szerencse, talán az Erő akarata volt, hogy elérjék a hangárt, találjanak egy gépet és átjussanak az őrflottán és a légvédelmi ágyúk tüzén. Alig tíz jedit sikerült magukkal hozniuk, beleszámítva az egészen kicsi gyermekeket is. Cale ezt már nem viselte annyira könnyen. Napokig nem beszélt, csak ült amellett az ismeretlen padawan mellett, próbálta ápolni. Nem tudta, hogy hogyan lehetne még hasznára a hajón lévőknek.
Cale és Xerovit, a padawan akit megmentett, végül együtt maradtak, amikor a többi jedi biztonsági okokból szétszóródott a Galaxisban. Együtt vészelték át az üldözést, a Rend pusztulását, az Erő kihunyását, ami szorosabbá kovácsolta a barátságukat, mint bármilyen barátságot, amit korábban Cale megélt. A két padawan útjai azonban rövidesen elváltak.
Egy rajtaütés alkalmával, amikor a Birodalomtól próbáltak fegyvereket lopni egy kisebb lázadó sejtnek, Cale bekerült egy felrobbanó fegyveres láda rádiuszába. A robbanás több társát is megölte, és neki is súlyos égési sérüléseket okozott, percekig eszméletlen maradt. Minden esély ellenére valahogy életben maradt, és a sérülései ellenére elküzdötte magát a leszállóplatform széléig észrevétlenül, ahonnan azután aláhullhatott az alatta húzódó tóba.
Cale életét a közeli, egyszerű körülmények között élő falusiak mentették meg, akik segítettek neki visszanyerni az egészségét. A fiú sokáig gondolkozott rajta, hogy ott marad a bolygón, az erdőben, ahol élőbbnek érezte magát, mint a Templom pusztulása óta bármikor, de végül úgy döntött, hogy mennie kell, mert a Galaxisnak szüksége van rá, és nem bújhat el.
A jedi útja a Devaronra vezetett, ahol a szóbeszédek szerint még voltak túlélő jedik. A szóbeszédekre egyelőre nem talált bizonyítékot, de bizonyára a Birodalom is hallott róluk, mert néhány nappal az érkezése után megszállták és blokád alá vonták az egész rendszert. Cale hetekig bujkált az erdőben, mielőtt úgy döntött, hogy segítséget kér régi barátjától, félretéve a sértettségét, amit amiatt érzett, hogy hátrahagyta meghalni azon a napon. Elengedni viszont nem tudta ezt a sértettséget.